Könyvtár
ORIJEN fehérfüzet
Nagyon sok információ olvasható a Biológiai Szükségleteknek Megfelelő ORIJEN márkáról az alábbi írásban: összehasonlítjuk a növényevők, a mindenevők és a ragadozók emésztőrendszereinek anatómiai felépítését; részletesen tárgyaljuk a kutya és a macska tápanyagszükségletét; az olvasó azt is megtudhatja, hogy nem minden Omega 3 zsírsav hasonlóan értékes; röviden áttekintjük a kisállateledelek történetét; bemutatjuk a biológiai szükségleteknek megfelelő eledelt; kitérünk arra is, hogy miért nem minden fehérje, illetve fehérjeforrás azonos minőségű; és legvégül érintjük a fehérjével kapcsolatos hiedelmeket, és ezek tudományos cáfolatait.
A fehérjéhez kapcsolódó tévhitek
Számos olyan tévhit van berögzülve a gondolkodásunkban, amelyek csak első hallásra tűnnek logikusnak, de ha józan paraszti ésszel közelítünk hozzájuk, megdöbbenünk milyen nagy butaságok. A ragadozó kutya táplálásával kapcsolatban döntően a fehérjékhez köthetően alakult ki egy hiedelemcsoport: a sok fehérje tönkreteszi a vesét; a magas fehérje meggyorsítja a nagytestű kutyák növekedését, gyakorlatilag megnyújtja az állatot, stb. Az alábbi írásban ezekről a mítoszokról és tudományos cáfolatukról lesz szó, és ellenben a fehérjefóbiásokkal, megadjuk azokat forrásokat, melyek alátámasztják az állításainkat. Csak annyit jegyeznénk még meg, hogy a száraztápok nem azért tartalmaznak kevés fehérjét, hogy a gyártók védjék a kutya egészségét, az ok sokkal prózaibb: a fehérje (hús) drágább, mint szénhidrát (gabona, burgonya).
Az állat folyamatosan vakarózik?
A csirkefehérje mindent visz, ha allergiáról van szó, pedig a bőrbetegségre specializálódott állatorvosok szerint a csirkefehérje-allergia egy túldiagnosztizált betegség (természetesen a hozzá nem értők diagnosztizálják túl). Számtalan allergiafajta létezik, és ezek közül az étrendben található fehérjére kialakuló allergiás reakció nem is a leggyakoribb. Sajnos, nagy a sötétség ebben a témában hazánkban, ezért is érdemes elolvasni Linda Bren írását, amely egy könnyed beszélgetés az allergiáról néhány amerikai állatorvos bőrgyógyásszal. Az írásban szereplő szakemberek a dermatológai szakkollégium (ACVD -American College of Veterinary Dermatology) bejegyzett tagjai, tehát az allergiás problémákkal küzdő kisállatok gyógyítására szakosodtak; hasonló specialisták sajnos hazánkban ritkán fordulnak elő.
Kutyaszemélyiség és genetika
Az újdonságnak számító területtel foglalkozó tanulmány szerzője a legendás Csányi Vilmos által alapított ELTE Etológia Tanszék oktatója. Dr. Kubinyi Enikő a genetikai adottság és a kutya személyiségének kapcsolatát vizsgálja. Nincs vita arról, hogy minden egyes eb egy külön egyéniség, de az talán már nem olyan világos, hogy a különféle viselkedéstípusokat mi határozza meg. Most nem a kutyasuliban használt módszerek hatásairól van szó, hanem arról, hogy az idegrendszer működésben fontos szerepet játszó ingerületátvivő anyagokkal (népiesen neurotranszmitterek) kapcsolatos gének, milyen összefüggésben vannak az állat személyiségével. Például ilyen információkat szállító molekula a híres dopamin, melyről részletesen is olvashatunk a remek tanulmányban.
Az étrendi fehérjebevitel hatása a vesefunkciókra
Delmar R. Finco tanulmánya csak a legbátrabb gazdiknak ajánlott. Mr. Finco nefrológus, azaz a vese belgyógyászati betegségeivel foglalkozik. Pontosabban, a szakember a kutyák-és macskák veseműködésének rendellenességeit kutatja évek óta, és számos tanulmányt és könyvet publikált a témában. Az írásban egy rövid, nefrológia történeti áttekintés után tér rá a vese működésére, anatómiájára, az étrendi fehérje hatására. Számba veszi az elméleteket, majd cáfolja a téveseket. A tanulmány közöl egy nagyon érdekes táblázatot, amelyben az elmúlt évtizedekben elvégzett kísérleteket foglalja össze. Mindenhol megadja a forrásokat, ez is bizonyítja az írás tudományos hitelességét és értékét. Ha az állatorvosa netalán még mindig a fehérjével rémisztgeti, ajánlja neki ezt a tanulmányt!
Az ún. szuperprémium tápokról
Beszélnek róla, sokan ajánlják vagy értékesítik, számosan magas árat fizetnek érte, és azt gondolják, hogy a legjobbat adják imádott kedvencüknek, ennek ellenére még senki sem tudta pontosan meghatározni, hogy egy száraztáp mitől válik szuperprémiummá. Létezik egyáltalán? Marketingesek találták ki? Dr. Dzanis(1) még 1999-ben (!) írt tanulmányában(2) részletesen foglalkozik ezzel a kérdéssel. Nem árulunk el nagy titkot, ha már a bevezetőben felfedjük a végkövetkeztetést: szakmai megközelÍtésből a szuperprémium kategória nem létezik, mert lehetetlen a paramétereit kidolgozni, és ezért a mai napig (ppen ezért érdemes elolvasni ezt magas színvonalú írást; felelős gazdiknak mindenképpen ajánlott!
Tanácsok kezdőknek
Egy rövid, jópofa és hasznos írás a tanácstalan, kezdő gazdiknak. Miért fontos a kutyának az állandó hely, hogyan szoktassuk az egyedüllét elviselésére vagy a szobatisztaságra, és ehhez hasonló kérdésekre is választ kaphatunk. Egy kis ízelítő: „Öröm a házban! Végre hazavittük a kiskutyát! A természet egy kis csodája a városi lakótelep egyhangúságában. Bejárja a lakást, végig szaglász mindent, csóválja a farkát és boldogan arcon nyal, mert természetesen ilyenkor a kétlábú lény is a padlón ücsörög, és mámorosan figyeli a kis élőlény ismerkedő lépéseit. Jaj! egy kis tócsa! Nem baj, majd feltöröljük. Olyan aranyos, ahogy szinte gurul a bútorok között.”
A fehérjebevitel korlátozásának mítosza a csökkent vesefunkciójú kutyák esetében
Még manapság is előbukkan egy régi hiedelem, amely szerint a bőséges fehérjét tartalmazó táplálék tönkreteheti a kutyák veséjét. A mágusok szerint azért, mert a fehérje megemésztése során keletkező melléktermékek megdolgoztatják a vesét: ha magas a fehérje, akkor sok az emésztés során képződő bomlási termék, a vesének sokat kell dolgozni, és ezért alakulhat ki a veseelégtelenség. A vaslogikával csak az a baj, hogy a tudomány szerint nem igaz! A hiedelem kialakulásának történetéről, tudományos vizsgálatokról, kitérve a humán orvoslás területére is, szól az olvasmányos tanulmány. A szerző az írás végén filozófiai, illetve pszichológiai szemszögből is megvizsgálja a negatív mítosz kialakulásának lehetséges okait és fennmaradásának körülményeit.
ORIJEN és ACANA termékekben található nehéz fémek
Kevesen vitatják, hogy a hal egészséges táplálék. Azonban az aggodalom eben az esetben is megjelenhet, hiszen a halak tartalmaznak nehéz fémeket, legnagyobb mennyiségben a tengeri fajták. A nehéz fémek pedig nem illeszkednek az egészéges táplálkozásról kialakult képhez. Ha a kutya és a macska folyamatosan halon él, akkor nehéz fém kerül a szervezetébe minden nap, és ez már káros lehet, vagy mégsem? Na pontosan ezt feszültséget próbáljuk feloldani az alábbi írás közlésével. De mielőtt bárki elkezdené a kissé száraz anyag olvasását, megnyugtatjuk: az ORIJEN és ACANA termékeket hosszabb távon is gond nélkül fogyaszthatják a házi ragadozóink, még a kizárólag halból készülteket is!