Biologically Appropriate™
LEMÁSOLTUK A TERMÉSZETEST
A BIOLOGICALLY APPROPRIATE™ FILOZÓFIÁNK EGYSZERŰ: A KUTYA ÉS A MACSKA ELEDELÉNEK TÜKRÖZNIE KELL A TERMÉSZETES ÉTRENDBEN TALÁLHATÓ HÚSOK MENNYISÉGÉT, FRISSESSÉGÉT ÉS VÁLTOZATOSSÁGÁT.
A szürke farkas (Canis lupus) az őse és a legközelebbi rokona az összes háziasított kutyának (Canis lupus familiaris), a DNS-ük 97 %-ban megegyezik. A közel keleti vadmacska (Felis silvestris lybica) pedig a háziasított macska (Felis silvestris catus) legközelebbi rokona.
Az emberi tenyésztői munka ellenére, a belső szerveik anatómiai felépítése és működése szinte teljesen azonos a vadon élő rokonokéval, ezért semmi meglepő sincs abban, hogy kedvenceink táplálékának összetétele sem változott.
A RAGADOZÓK EMÉSZTŐRENDSZERÉNEK ANATÓMIÁJA
HASONLÓAN AZ ŐSEIKÉHEZ, A MODERN KUTYÁK ÉS MACSKÁK EMÉSZTŐRENDSZERÉNEK FELÉPÍTÉSÉT A HÚSALAPÚ TÁPLÁLÉK HATÉKONY FELDOLGOZÁSÁRA TERVEZTE A TERMÉSZET. A GAZDIK GYAKRAN NEM VESZIK FIGYELEMBE EZT AZ ALAPVETŐ TÉNYT. A LEGFONTOSABB JELLEMZŐK:
FOGAK ÉS ÁLLKAPCSOK
- A széles száj segítségével nagyobb darab húsokat képesek lenyelni, az állkapcsuk kizárólag függőleges mozgásra képes, vízszintesen nem mozognak, azaz nem tudnak rágni, csak harapni. Szemben a növényevőkkel, melyek intenzíven tudnak rágni, hogy szétzúzzák a növényi rostokat, a húsevők nagyon ritkán rágják meg a táplálékukat.
- Éles, hegyes végű fogak, melyek a húsok megragadására és feldarabolására kiválóan alkalmasak, de nem a növények rágcsálására.
NYÁL ÉS ENZIMEK
- Mivel a húsevők nem rágnak, ezért nem a növényi szénhidrátok megemésztésére evolválódtak, a nyáluk nem is tartalmaz szénhidrátbontó emésztőenzimet, az amilázt.
- A húsevők nem rágnak és nem keverik ezalatt össze a táplálékot a nyállal, szemben a növényevőkkel, melyek nyála tartalmaz szénhidrátbontó emésztőenzimeket. A húsevők a húsokat egészben nyelik le, és a nyál feladata az, hogy benedvesítse a torkot.
- A növényevők nyálában található amiláz emésztőenzim (az emberében is!), amely a rágás során összekeveredik a táplálékkal, ezért már a szájban elkezdődik az emésztés folyamata.
RÖVID EMÉSZTŐRENDSZER
- A vadon élő ragadozók nem táplálkoznak minden nap, olykor hetente csak egyszer. Ezért nagyméretű, egykamrás gyomorral rendelkeznek, amely alkalmas nagy mennyiségű hús befogadására és későbbi megemésztésére
- Mivel a hús könnyen emészthető a növényekhez képest, a kutyáknak és a macskáknak rövid és egyszerű az emésztőrendszere, szemben a növényevőkével, például a tehén összetett gyomra négy részből áll és bélrendszere is lényegesen hosszabb a ragadozókénál. És a kérődzők folyamatosan esznek.
- A ragadozók gyomrában magas koncentrációban található gyomorsav, amely könnyedén lebontja a húsokat és zsírokat, továbbá elpusztítja a nyers táplálékkal előforduló baktériumokat.